A generalizált szorongásban szenvedők általában meghatározatlan dolgok miatt szoronganak, számos olyan dolog van amitől félnek, szorongásuk nem köthető bizonyos helyzetekhez. Szoronganak a házból való kimenéstől, a bevásárlóközpontba, tömegbe való bekerülésig, az egyedülléttől, a szorongástól való félelemtől.

Nehezen tudják lenyugtatni magukat, az idő többségében félelem uralkodik rajtuk. Ehhez hangulati ingerlékenység, baljóslatú előérzetek, koncentrációzavar, állandó fáradtság, izomfeszültség, alvászavarok társulnak, sokszor mintha külső szemlélői lennének a velük történteknek. Testi tünetek közül szapora szívverésről, nehézlégzésről, szájszárazságról számolnak be legtöbbször a szorongók, gombócot éreznek torkukban, hol kipirultnak, hol túlságosan sápadtnak érzik magukat.

Generalizált szorongást számos dolog kiválthat, így veszteségek (család, munka, anyagi), élethelyzeti válságok, társ és intimitás hiánya, alacsony önértékelés, túlzott perfekcionizmus, tartós stressz vagy éppen egy túlvédő család, aki nehezményezi a fiatal egyén leválását a szüleiről.

A generalizált szorongás együtt járhat depresszióval is. Ilyenkor súlyosbíthatja a tüneteket a nagyfokú lehangoltság és életkedvtelenség.

A generalizált szorongásos zavar akaraterővel ritkán küzdhető le, hisz nem felszíni problémákról van szó, hanem mélyebb, a személy életében nem is mindig tudatos vagy aktív dolog váltja ki, ezért a fenti tünetek megjelenése esetén célszerű szakemberhez fordulni.

A terápia során a szakember élettörténeti feltárást végez, a klienssel közösen megkeresik a “szorongásos gócpontokat”, melyek a szorongás alapját képezhetik.

A kliens azáltal, hogy szembenéz problémáival és elfogadja ezeket, hasznos probléma-megoldási stratégiákra tehet szert, én-megerősítést nyer, képesebbnek, erősebbnek fogja megélni magát úgy a mindennapi problémák megoldásában, mint lelki szinten. Nem minden kis szorongásos érzés patológiás eredetű, sőt nagyon sokunknál néha-néha felbukkan egy-egy szorongásos érzés, ami el is múlik, mert van rá stratégiánk mellyel „megoldjuk”. A szorongásban szenvedők pont ezeket a megküzdő mechanizmusoknak nevezett stratégiákat kell újratanulják és adaptálják a saját életükben, hogy a megfelelő helyzetben használni tudják. Ilyen megküzdő stratégiák lehetnek:

– általános szorongásérzet csökkentése relaxációval, imaginációval

– annak a ténynek az elfogadása, hogy mindenki szoronghat, mindenkinek lehet rossz napja

– „én is ugyanolyan ember vagyok, mint más”

– helyzetfüggő konkrét problémamegoldások: „mit csinálok, ha ez történik?”

A terápia ideje és intenzitása egyénfüggő, van akinél egy-másfél évig tartó pszichoterápia vagy súlyosabb tünetek esetén gyógyszeres kiegészítés is szükséges ahhoz, hogy túllépjen a szorongásos epizódon, függ attól is, hogy mennyi ideje állnak fenn a tünetek, hisz idővel a belső problémák halmozódnak, nehezebb őket feldolgozni.

Szerző: Barna Katalin pszichológus-pszichoterapeuta