A pánikzavarról

B. A. pánikrohamokkal keres fel, állandóan rosszul érzi magát, légszomja van, szédül, homályosan lát és úgy érzi néha olyan gyorsan ver a szíve, hogy mindjárt leáll. A tünetek főleg akkor jelentkeznek, amikor egyedül marad otthon, ha autóban egyedül ül vagy ha tömegbe kell mennie. Ilyenkor rettenetesen szorong, levegő után kapkod, retteg attól, hogy leáll a szíve. Mivel nem tudja, mikor jöhet ismét a következő roham, az idő többségében állandóan szorong attól, hogy minden percben bekövetkezhet egy újabb roham.

A pánikroham hirtelen kialakuló, erős aggodalommal, katasztrófaérzéssel járó állapot, amelyben az alábbi fizikai tünetek közül legalább négy jelen van: heves szívdobogás, légszomj, szédülés, remegés, elhomályosult látás, émelygés, mellkasi fájdalom, végtagzsibbadás, derealizációs élmény. Mindenki életében előfordulhat szorongásos roham, pánik szindrómáról azonban csak akkor beszélünk, ha a rohamok bizonyos sűrűséggel ismétlődnek.

Pánikzavarban a félreértelmezett érzések súlyos következmények megfogalmazásaként jelennek meg, így például a kliens úgy értelmezi a légszomját, hogy le fog állni a légzése, a heves szívdobogást a közelgő infarktus jelének véli. A testi érzések fokozzák a szorongást, ez pedig felerősíti a tüneteket, amelyek végül a pánikrohamban tetőznek.

Az esetek nagy részében a pánikzavar különböző elkerülő viselkedésformákkal társul, melyek megnehezítik a mindennapi életvitelt. A személy erőteljesen szoronghat olyan eseményektől, helyzetektől, melyekből a nehéz kilépni, elmenekülni (agorafóbiával társuló pánikzavar). Így a nyílt terektől, nem meri egyedül elhagyni otthonát, nem tud tömegközlekedési eszközzel utazni, liftbe belépni. Pánikzavar agorafóbia nélkül is előfordulhat, ilyenkor a rohamok nem köthetők konkrét eseményekhez.

A pánikzavarra jellemző lehet a depressziós állapot is, hisz a személy nem lát kiutat a helyzetéből, tehetetlennek érzi magát, reménytelennek éli meg életét.

A pánikzavar pszichoterápiája a következő szempontokat veszi figyelembe:

– a kliens problémáinak megértése és a klienssel való megértetése, mely segítségével racionálisabb, „emberközelibb” képet kaphat arról, ami vele történik

– a problémák hátterében álló diszfunkcionális gondolatok, hiedelmek, meggyőződések feltárása és átdolgozása, így a személy tapasztalni fogja, hogy nem következnek be azok a katasztrófák, amelyektől annyira fél (annyira gyorsan ver a szívem, hogy mindjárt belehalok)

– megküzdési mechanizmusainak bővítése, amelynek hozzásegítik a klienst új nézőpontok kialakításához (a szorongás nagyon kellemetlen, de nem halunk bele), megtanítjuk esetleges rohamait hogyan kezelje

– különféle relaxációs technikák elsajátítása a vegetatív (testi) tünetek feletti kontroll megszerzésére, kikapcsolódásra

– azon fiziológiai állapotok feltárása, amelyek kapcsolatba hozhatók a pánikroham kialakulásával, így az alacsony cukorszint, túlzott koffein fogyasztás, hormonális változások is okozhatnak pánikzavarban is észlelt tüneteket.

Szerző: Barna Katalin pszichológus-pszichoterapeuta